Már gyerekként is nagyon szerettem a két keréken közlekedést, így nem csoda, hogy amikor sportot kellett választani én a kerékpárra tettem le szavazatomat. Szüleim döntésemet elfogadták és támogatták is, bár édesanyám mikor felnőttem bevallotta, hogy jobban örült volna, ha valami lányosabb sportot választok. Az általános iskolából kikerülve még kapcsolatban maradtam néhány évig a kerékpározással, ám a két keréken töltött időm egyre csökkent, majd teljesen megszűnt. A főiskola mellett szinte ki sem hoztam kerékpáromat a garázsból és elő munkahelyemre is tömegközlekedéssel jártam. Miután férjhez mentem megváltozott azonban minden körülöttem. Egy kisvárosba költöztünk, ahol nagyon hamar kiderült, hogy nincs senki aki a kerékpárok értékesítésével, szervizelésével foglalkozik. Felcsillant férjem szeme, hiszen ő szeret a kerékpárokkal foglalkozni. Első kerékpár üzletünket és javító műhelyünket egy garázsban rendeztük be, amit mára teljesen kinőttünk, így egy belvárosi üzlethelyiségre cseréltük. Itt most Gepida kerékpárokat árusítunk és mindenfélét javítunk.