Izgalmas volt a mai nap. Bent jártunk több szülővel is az iskolában és az osztályfőnöki óra keretén belül, a tankonyha lehetőségeit kihasználva elkészítettük az osztály mézeskalácsait. Bevallom, én otthon nem szoktam sütni. Két vagy három éven keresztül próbálkoztam vele, de sajnos minden évben annyira kemény volt, hogy még a kakaóba mártva is ehetetlennek minősült. Idén az egyik anyuka adott egy új receptet, ami állítólag tuti puha, de megsúgom, már nem bízom egy receptben sem. Persze a mézeskalács tésztához megvan az előző évekről a karácsonyi süti kiszúró készlet és barátnőmtől kaptam pár mézeskalács díszítő tubust is. A gyerekek miatt persze az eredménytől függetlenül idén is megpróbálkozunk a mézeskalács megsütésével és kidíszítésével, de lehet, hogy idén rögtön a karácsonyi dekoráció részének fogjuk tekinteni és sütés előtt kilyukasztjuk a kiszaggatott mézeskalács figurákat. Így lehetőség lesz díszként hasznosítani őket, de ha mégis sikerül puha mézeskalácsokat készíteni valamilyen csoda folytán, a kilyukasztott és kidíszített sütemények is biztosan el fognak fogyni.